Mások rólunk
Pályázatírói alapképzést tartottak Magyarkanizsán
A magyarkanizsai község civil szervezeteinek képviselői számára szervezett ötórás ingyenes pályázatírói alapképzést a Tisza Menti Információs Fejlesztési Központ önkormányzati támogatással.
A Tisza Menti Információs Fejlesztési Központ, vagyis az ICR elsődleges céljai közé tartozik, hogy a magyarkanizsai községben minél többen megtanuljanak pályázatot írni, mert az ilyen típusú feladatokat a Központ nem tudja magára vállalni – nyilatkozta Fejsztámer Róbert, a Tisza Menti Információs Központ igazgatója. „Magát a pályázatírást nem lehet elsajátítani úgy, hogy valaki hallgatja az előadót és néha jegyzetel. A pályázatírást mint gyakorlati tevékenységet, folyamatosan művelni kell, tehát mi most egy lökést szeretnénk biztosítani azoknak, akik ezzel elkezdenek foglalkozni, és természetesen később ott lesz az ICR mögöttük.”
A pályázatírás iránt egyre nagyobb igény mutatkozik a civil szervezeteknél, annál is inkább, mivel a korábbi biztos anyagi források fokozatos megszűnésével a pályázatok biztosíthatják fennmaradásukat. Ifj. Hlavinka Imre: „A magyarkanizsai Nada-Remény civil szervezetet képviselem, amely szociális problémák megoldásával foglalkozik. Mi ezt a lehetőséget megpróbáljuk kihasználni, hogy minél több pályázatot tudjunk lepályázni, és azzal támogatni tudjuk a rászoruló családokat.”
A következő, magasabb szintű képzést a Központ szeptemberre tervezi, amelyen az alaptudást korábban megszerzett hallgatók mellett a mostani képzést elvégzett fiatalok érdeklődésére is számítanak.
IPA tábla a városházán
A Tisza Menti Információs Fejlesztési Központ (ICR) igazgatója, Fejsztámer Róbert a magyarkanizsai városháza folyosóján tartott sajtótájékoztatót azok a táblák előtt, amelyek a 2010 januárja és 2012 januárja közötti időszakban folyt IPA-programokat tanúsítják.
Elmondása szerint az Európai Unió által támogatott, úgynevezett MSP IPA 2007-es program az önkormányzatoknak szólt. Valójában nem konkrét anyagi támogatásról volt szó, hanem technikai segítségnyújtásról és az emberi erőforrások képzéséről. Az elmúlt hároméves időszak alatt a magyarkanizsai önkormányzat három projektumban is sikeresen pályázott, és a három projektumban összesen több mint 50 önkormányzati alkalmazott vett részt különböző területekről. Az akciótervek és a stratégiák kidolgozásában minden egyes szektorból részt vettek, és nemcsak önkormányzati alkalmazottak, hanem az önkormányzati intézményekben dolgozók is.
A három pályázat közül az első az önkormányzati programozott költségvetés elkészítésre vonatkozó képzést célozta és 2010-es év folyamán zárult le. A következő program, amiben részt vett önkormányzatunk, a stratégiai terv és az akciótervek elkészítése volt. A harmadik projektumban technikai segítséget nyert az önkormányzat, a nagybefektetéseknek a programozása és koordinációja témakörében.
Magyarkanizsa: Tanácskozás a határátkelőkről
A Közúti határátkelőhelyek megnyitásának és fejlesztésének műszaki, gazdasági és környezeti feltételei a szerb-magyar határszakaszon, Szerbia tervezett EU-csatlakozásának figyelembe vételével című projekt záró konferenciáját tartották meg kedden Magyarkanizsán.
A tanácskozás résztevőit Fejsztámer Róbert, a Regionális Információs Központ igazgatója köszöntötte. Bevezetőjében elmondta, hogy a projekt fő kedvezményezettje a kecskeméti székhelyű Tudományos Ismeretterjesztő Társulat Bács-Kiskun Megyei Egyesülete, a másik szakmai partner pedig Magyarkanizsa önkormányzata. A több mint 223 ezer euró értékű projekt 14 hónapig tartott.
Az egybegyűlteket Nyilas Mihály magyarkanizsai polgármester is köszöntötte. Alkalmi beszédében kiemelte, hogy a mai záró konferencián egy olyan témáról tanácskoznak, amely a magyarkanizsai község polgárait közvetlenül érinti.
A régi horgosi határátkelőhelyről is szó lesz abban a tanulmányban, amelyről majd szakmai előadások hangzanak el, s ez a tanulmány jelentősen hozzájárulhat ahhoz, hogy a régi horgosi határátkelő ismét megnyíljon, természetesen egyúttal a röszkei és szegedi valamint más határ menti település lakosságának megelégedésére – mondta az elöljáró, majd hozzátette: számukra fontos, hogy a projekt európai uniós támogatásban részesült és, hogy partnerek vagyunk ebben a projektben. Időközben jó hír érkezett, hiszen a Szerbiai Parlament a múlt hét csütörtökén becikkelyezte azt a nemzetközi megállapodást, amelyet Pintér Sándor magyar és Ivica Dačić szerb belügyminiszter január 24-én Horgoson aláírt. A Magyar Országgyűlés a ratifikációra már februárban sort kerített, nálunk azonban, nyilván a választási eljárás elhúzódása miatt ezt csak most ejtették meg. Ennek mindenképpen örülnünk kell, mert a megállapodás törvényerőre lépett, tehát a dokumentum részletesen szabályozza többek közt a régi horgosi és az új királyhalmi határátkelő hasznosítását is. A lényeg az, hogy a két ország egyetértett ebben a kérdésben és a határátkelők működtetése azonnal megkezdődhet, amint a megfelelő technikai és infrastrukturális feltételek adottak lesznek. A horgos-röszkei határnál csak ellenőrző pont lesz, mégpedig a magyar oldalon, ahol a szerb és a magyar határszervek együtt dolgoznak majd. A határátkelő 7 órától 19 óráig működik, a nemzetközi forgalom bonyolódik rajta, azzal a kikötéssel, hogy elsődlegesen a gyalogosok és azok a járművek vehetik igénybe, akik, illetve amelyek a meglevő határátkelőhelyet nem használhatják. A szükséges infrastruktúra kiépítése még várat magára, éppen ezért a kilátások szerint ez a határátkelő csak jövőre nyílhat meg- hangsúlyozta a polgármester, aki arra is rámutatott, hogy egy európai uniós pályázatról a megállapodás becikkelyezésének késlekedése miatt már lemaradtunk, ezért más megoldást kell keresni. A polgármester végezetül kihangsúlyozta, hogy a magyarkanizsai önkormányzat mindent megtesz annak érdekében, hogy megkönnyítse polgárai számára a határátkelést, mindaddig, amíg határok lesznek, attól függetlenül, hogy Szerbia európai integrálódását illetően teljes a bizonytalanság.
A záró konferencián a közösen kidolgozott tanulmányról szakmai beszámolót tartott magyar részről Jáki Mónika, Marti Zsuzsa és Antal István, a magyarkanizsai partner megbízásából pedig Jeges Ernő a projekt itteni szakmunkatársa.
ro.
Fogatos kocsival a határon át
A végéhez közeledik a szerb–magyar közúti átkelőhelyek témakörét taglaló IPA-projektum – Kiemelt szerepet kap a horgosi régi átkelő újbóli megnyitása
A Közúti határátkelőhelyek megnyitásának és fejlesztéseinek műszaki, gazdasági és környezeti feltételei a szerb–magyar határszakaszon, Szerbia tervezett EU-csatlakozásának figyelembe vételével című projektumról tartottak kedden sajtótájékoztatót Magyarkanizsán az önkormányzat szervezésében.
Fejsztámer Róbert, a Tisza Menti Információs Fejlesztési Központ igazgatója és Jeges Ernő közlekedéstudományi mérnök, a projektum levezetésének szakmunkatársa számolt be arról, hogy a kecskeméti székhelyű Tudományos Ismeretterjesztő Társulat Bács-Kiskun Megyei Egyesülete a Magyarország–Szerbia IPA Határon Átnyúló Együttműködési Program keretében elnyerte a projektum kidolgozásának jogát, és szerbiai partnere Magyarkanizsa önkormányzata.
Az együttműködési program célja, hogy az Európai Unió támogatásával lehetőséget biztosítson a magyar–szerb határvidék közös fejlesztésére egy harmonikus, együttműködő, fenntartható és biztonságos környezettel rendelkező régió létrehozásával.
Fejsztámer Róbert közölte, hogy a pályázatot 2011-ben írták meg, még annak az évnek a végén el is bírálták, és most a befejezéséhez közeledik a munka, ezért adnak róla egy rövid összefoglalót. A projektum összköltsége 223 685 euró, ebből Magyarkanizsa része 79 680 euró. Mivel a projektum november végén befejeződik, ezért a záró konferenciát november 20-án fogják megtartani Magyarkanizsán. Hozzátette: a lényege ennek a projektumnak, hogy a szerb–magyar határszakaszon, Zombor községtől Törökkanizsa község határáig, készült egy tanulmány, amely azt térképezi fel, melyek a túlterhelt átkelők, hol lehet nyitni újakat, melyeket lehetne felújítással újra használni. A magyarkanizsai község számára rendkívül fontos a horgosi régi határátkelő megnyitása a gyalogos, kerékpáros, de általában a személyi forgalom előtt. A tanulmány három nyelven lesz elérhető, magyarul, szerbül és angolul, és eljuttatják majd az illetékes hatóságokhoz.
A tanulmány tartalmáról részletesebben Jeges Ernő beszélt. Többek között elmondta, hogy nemcsak a határ mentén élők számára fontos a projektum, hanem az észak felé utazók számára is, ajánlatokat tesz annak érdekében, hogy minél jobban megkönnyítsék az áthaladó forgalmat a rokoni, gazdasági, turisztikai kapcsolatok fejlesztése érdekében. Három időszakot ölel fel: a jelenlegit, amikor Szerbia még nem csatlakozott az EU-hoz, majd az előcsatlakozást és a csatlakozást követő időszakot. Előirányozza az úthálózat fejlesztését, újra nyitott átkelők bővítését, utána a schengeni határok eltörlésével a létesítmények hasznosítását, például gazdasági, idegenforgalmi vagy más célokra.
Huszonkét olyan kapcsolódási pontot jelöltek ki, amelyeket fel kellene fejleszteni pl. útjavítással, kerékpárúttal, de külön figyelmet fordítanak a vasúthálózat fejlesztésére is. Mindez fél év vagy egy év alatt nem fog megvalósulni, de ahogy fejlődnek a gazdasági kapcsolatok, ahogy Szerbia közeledik Európához, folyamatos lépések várhatók – mondta Jeges Ernő. Hangsúlyozta, hogy elsődleges céljuk a régi horgosi átkelő mielőbbi megnyitása, mely nemcsak a környező lakosság érdekeit szolgálná, hanem egész Bácska, egész Vajdaság érdekeit, és tehermentesítené a többi átkelőt. Ugyanakkor másfajta, mezőgazdasági, gazdasági, fogatos, kétkerekű járművek áthaladását is lehetővé tenné.
Előirányozták a tervben a gyálai és a bajmoki átkelők 24 órás nyitva tartását is, a tehergépjárművek teljes fogadását a hercegszántói átkelőn, Bácsszőlősön is illene betartani az ígérteteket, és megnyitni az átkelőt, valamint a Nagykikinda feletti hármas határt 24 órás működéssel.
Mindezek megvalósításához pénzre és akaratra van szükség mindkét fél részéről, a magyar félben ezek az elképzelések már kiforrtak – jelentette ki Jeges Ernő, aki szerint a tanulmány lehetőséget nyújt a bővítésekre, fejlesztésekre.
Forrás: Magyar Szó,
M. M.
2012. október 31., szerda
Ötvenezertől másfél millió euróig
A magyarkanizsai önkormányzat felkínálja a kötelező önrészt az IPA-pályázaton nyerő szervezeteknek
Fejsztámer Róbert, a magyarkanizsai Tisza Menti Információs Fejlesztési Központ (ICR) igazgatója szerdán sajtótájékoztatón ismertette az IPA határon átnyúló, Magyarország–Szerbia közötti szomszédsági program harmadik kiírását. Elmondta, hogy a sajtóban az elmúlt napokban téves információk jelentek meg, a pályázati kiírás ugyan valóban február 29-én jelent meg, de nem március 30-áig, hanem május 30-áig tart.
– Ez azt jelenti, hogy 90 nap áll mindenkinek a rendelkezésére ahhoz, hogy előkészítse a pályázati dokumentációt. Legalább egy szerbiai szervezetre és egy magyarországi szervezetre van szükség, és maximum öten vállalhatnak partnerséget. A legkisebb összeg attól függően változik, hogy ki milyen prioritású területre akarja beadni a pályázatát. A legmagasabb összeg másfél millió euró, 50 ezer eurónál kisebb összegre pedig nem lehet pályázni. Főleg a civil szervezeteknek mondom, hogy ha két szervezet pályázik, akkor jobban szereti az Európai Unió, ha igazságosan osztják, tehát felezik. Ez esetben, ha valaki 50 ezer euróra pályázik, akkor 25 ezer euró jut a szerb oldalon a civil szervezetnek és 25 ezer euró a magyarországi oldalon. Ami egy civil szervezet esetében hatalmas terheket jelenthet, hiszen (mint ahogy eddig is zajlottak az IPA-pályázatok) nemcsak a 15 százalékos önrészt kell biztosítani, hanem legalább 50–60 százaléka kell, hogy legyen a zsebében a pályázónak, hogy előfinanszírozni tudja a pályázatot – hívja fel a figyelmet az ICR igazgatója.
Tehát nemcsak 15 százalékos önrészt kell előteremteni, hanem legalább 6–8 hónapon keresztül finanszírozni kell a pályázatot. Ha az Európai Unió megfelelőnek találja az aktivitásokat és az elszámolást, akkor fogja utólagosan kifizetni a pályázaton elnyert összeget. Az is megjelent már a sajtóban, hogy a pályázati kiírás angol nyelvű, de nemcsak a pályázatot kell angol nyelven megírni, hanem a kommunikáció is angol nyelvű, a levezetés, elszámolás, jelentéstételek. A szervezeten belül legalább egy, az angol nyelvet tökéletesen beszélő személynek kell lennie. A határidő 6 hónaptól 18 hónapig terjedhet – mondta Fejsztámer Róbert.
Közölte, hogy a magyarkanizsai önkormányzat – egyik más szerbiai önkormányzat se kezdeményezett ilyet! – minden nyertes pályázónak fölajánlja a 15 százalékos önrész biztosítását. Kérvényezni kell ezt a támogatást, mielőtt beadnák a pályázatot, és az önkormányzat tanácsa fog dönteni, hogy a témakör, az aktivitás milyen prioritást élvez a község számára, mert ha sok pályázat lesz, akkor az elsőbbségi sorrend dönt.
A támogatást csak a község területén működő és itt bejegyzett szervezetek igényelhetik. A szükséges információkat, kiírást, segítséget az ICR honlapján (www.icr.rs) találják, illetve telefonon, személyesen is kérhetik az érdekeltek.
Arra a kérdésre, hogy a magyarkanizsai községben létezik-e olyan civil erő, ami egy ilyen pályázatot előfinanszírozni tudna, Fejsztámer Róbert azt válaszolta, hogy tudomásával nem, de vannak jelzés szintű jelentkezések.
Forrás: Magyar Szó, M. M.
Szökőkutas zöld arculat
Három idegenforgalmi tanulmányt ismertettek 2012. január 17-én Magyarkanizsán
Magyarkanizsa új arculata címmel három turisztikai tanulmányt mutattak be kedden a magyarkanizsai városházán annak a projektumnak a keretében, amely uniós támogatással zajlik.
A román–szerb, határon átívelő IPA együttműködési programban a Turisztikai kapacitások növelése a Bánáti-régióban című projektum fő hordozója a magyarkanizsai önkormányzat, partnerei itthonról Törökkanizsa község és Pancsova városa, valamint a határon túlról a Banat Ripensis Fejlesztési Társaság (Zsombolya, Románia).
Fejsztámer Róbert, a Tisza Menti Információs Fejlesztési Központ igazgatója a bevezetőben elmondta, hogy a projektum során három, magyarkanizsai vonatkozású megvalósíthatósági tanulmány készült: a Fő utca rendezési terve, valamint a kempingtábor és a Halász tér rendezési terve. Emellett közbeszerezési eljárás indult egy új, modern színpad beszerzésére, valamint a tiszai mólók felújítását is tervezik.
Vastag Tibor, a szakmai csoport koordinátora beszámolt róla, hogy egy kutatás előzte meg az átfogó turisztikai fejlesztési terv kidolgozását, s hogy a Magyarországon már működő tapasztalatokat vették át. A hat hónapos munka során külön-külön dolgozták ki ugyan a három tanulmányt, de egységként kezelték a területeket. A koordinátor kiemelte, hogy minden infrastrukturális fejlesztés alapja a terelőút kiépítése.
Tóth Vilmos szakági vezető részletesen ismertette az új arculat ismérveit, többek között köztéri szobrok, szökőkutak elhelyezését, a Fő utca szakaszonkénti használatának formáit, az átjárhatóságot, kapcsot a gyógyfürdő, a sétálóutca és a Tisza-part között. Megújuló és rendezett zöldövezetek, zenés és fényjátékos szökőkutakkal ékesített közterek jellemzik majd Magyarkanizsa új arculatát a turisztikai tanulmányok alapján. Egy dolog azonban nem változik a szakmai csoport szerint: Magyarkanizsa a látványos megújulás mellett is a csönd városa marad.
M. M.
Forrás: Magyar Szó, 2012.01.17.
Közös árvízvédelmi intézkedések
Közös árvízvédelmi intézkedéseket valósítanak meg és árvíz-előrejelző rendszert építenek ki egy magyar-szerb határon átívelő IPA-projekt keretében. A zárókonferenciát Magyarkanizsán tartották.
Forrás: Pannon RTV
Munkanélküliekből vállalkozók
A képzéseknek köszönhetően az idén tizenhét munkanélküli indított saját vállalkozást a magyarkanizsai községben
Informatív képzést tartott tegnap a Tisza Menti Információs Fejlesztési Központ (ICR) a munkanélküliek sorából kikerült, potenciális vállalkozók számára.
A képzés egyetlen célt szolgál: segítik azokat, akik vállalkozást szeretnének nyitni az elkövetkező időszakban, és szeretnének pályázni abban a kiírásban, amelyet minden évben megjelentet a Nemzeti Foglalkoztatási Hivatal január és március között. Vissza nem térítendő támogatást ugyanis csak az kaphat a vállalkozása beindításához, aki végigjár egy képzést, amit vagy a foglakoztatási hivatal tart, vagy más, külső tanácsadó cég. Az ICR ezt a munkát hatodik lakalommal vállalta fel.
Fejsztámer Róbert, az ICR igazgatója szerint a képzés lényege, hogy a potenciális vállalkozók megismerjék a vállalkozás jogi hátterét, tudjanak üzleti tervet készíteni, hogy mind gazdasági, mind jogi szempontból felkészülten tudjanak belefogni a vállalkozásba.
– Tavaly is rendeztünk ilyen képzéseket, tavaly 37-en vettek részt, közülük hatan nyitottak saját vállalkozást a község területén. Az idei évben pedig eddig 35 személy jelent meg ezeken a képzéseken, a mai nap folyamán 17-en jelezték a részvételüket, így összesen 52 potenciális vállalkozót képeztünk, képezünk ki. A mai napig 13 munkanélküli nyitott saját vállalkozást. Mivel az ICR-nek volt egy Inkubátorház programja is, ezt virtuálisan mi továbbvisszük, hiszen helyünk nincs arra, hogy irodát vagy termelői helyet biztosítsunk a kezdő vállalkozóknak. Arra viszont van lehetőség, hogy ezt a képzést követően, és miután kinyitották a vállalkozásukat, utána is segítsük őket a munkában, a kezdeti marketingkérdésektől a piacra jutáson át az adóproblémákig, működtetésig – közölte az ICR igazgatója.
Csak alapszintű informatikai ismeretek kellettek a jelentkezéshez, hiszen ma már nehezen lehet elképezni az ügyvitelt anélkül, hogy valaki értsen a számítógéphez.
Mivel az önkormányzat is társíthat pénzeszközöket a tartományi vagy köztársasági pályázathoz, a magyarkanizsai társított is erre az évre, és tervezi a jövő évre is. Az idei egy próbaév volt, senki se tudta, mekkora lesz az érdeklődés. Az idei évet alapul véve jövőre kiszámíthatják, mekkora összeget lehet ehhez a programhoz társítani, mondta Fejsztámer Róbert.
Az ICR eddig minden évben pályázott a képzés megszervezésére, az idén is, és habár még nem volt elbírálás, inkább megelőlegezte a képzést, mert részvevők számára az idő véges. Önerőből szervezték tehát a munkát, mert bízunk benne, hogy minden évben lesznek, akik önfoglalkoztatásba, vállalkozásba kezdenek.
A szervezők nem szorgalmazzák, hogy mindenki céget nyisson, hiszen alaposan át kell gondolni egy ilyen döntést, de segítenek annak, aki rászánja magát. Ha minden évben nyílnak új vállalkozások a község területén, akkor megéri – vallja az ICR igazgatója, és teljes mértékben igaza van.
Forrás: Magyar Szó, M.M.
Határon átnyúló vízügyi együttműködés
Uniós támogatással közös, magyar-szerb vízrajzi modell készül a Tisza Csongrádtól a Dunáig terjedő szakaszáról. A projekt megvalósulása lehetővé teszi a pontosabb vízállás-előrejelzést, árvízhelyzet esetén pedig a szükséges beavatkozások meghatározását.
Forrás: Pannon RTV
Kis- és középvállalkozások fejlesztése az IPA határon átívelő projektum keretében
Öt vállalkozó, illetve kis- és középvállalati vezető vehette át Magyarkanizsán azokat az üzleti terveket, amelyek a Magyarország–Szerbia IPA Határon Átnyúló Együttműködési Program keretében készültek.
A kis- és középvállalkozásokhoz fűződő szolgáltatások tartalmi fejlesztése, és egy egységes üzletfejlesztési hálózat megalapítása és üzemeltetése címet viselő projektum célja a határokon átnyúló kereskedelmi és vállalkozói hálózatok fejlesztése, közös beruházás-ösztönzés és tőkebefektetés által. A több mint 90 ezer euró összértékű projektum fő kedvezményezettje a magyarkanizsai önkormányzata volt, partnere pedig a mórahalmi Homokháti Önkormányzatok Kistérségi Területfejlesztési Egyesülete.
– A projektum 2010. augusztus 1-jén kezdődött, és 2011. július 31-én zárult. A mai napon átadjuk azokat az üzleti terveket, melyek a projektumon belül készültek. Szám szerint 9, európai alapú üzleti terv, tehát fejlesztési dokumentum készült el, magyarországi és szerbiai cégeknek, ebből hat a szerbiai cégek számára szerb és magyar nyelven. Ezeket az üzleti terveket adjuk át az Elmetal Kft., a Fejős Kft., a Kračun-trans, a Mikrocer Kft. és a Metalmania Kft. vezetőinek – közölte Fejsztámer Róbert, a projektumot lebonyolító Tisza Menti Információs Fejlesztési Központ igazgatója.
– Minden európai uniós projektumnak kell, hogy legyen fenntarthatósági része is, ennek a fenntarthatósági eleme egy adatbázis, ami egy magyarországi szerveren működik. A magyarországi kistérségben és a szerbiai kistérségben lévő cégek tölthetik föl az adataikat, információikat egy közös adatbázisba, azzal a céllal, hogy kapcsolatba kerüljenek egymással. Esetleg az európai uniósok a szerbiai piacon vagy a szerbiai cégek az uniós piacon előnyösebb helyzetbe kerüljenek – magyarázta Fejsztámer Róbert.
Öt cégnek 6 tervet adott át, egy cégnek ugyanis két üzleti tervet dolgoztak ki. A tervek élelmiszeripar, szállítás, raktározás, infrastruktúra, idegenforgalom témakörben készültek.
Vadász Kávai Piroska, az önkormányzat munkatársa a jó csapatmunkát emelte ki, és a mórahalmi önkormányzattal való kiváló együttműködést. Kaszás Judit pénzügyi és adószakértő pedig a cégek bizalmát, nyitottságát méltányolta, hiszen a cégadatokat ugyanis ki kellett szolgáltatni ahhoz, hogy korrekt üzleti terv készüljön. A hozzáadott érték, hogy a mórahalmi kidolgozók az egész analízist az Európai Unió működési feltételeinek tükrében figyelték. Dragan Vuković vállalkozó, moderátor szerint szükség van ilyen találkozókra, mert az uniós problémákkal kezdenek ismerkedni a szomszédos kollégák segítségével, és a jövőben sokat segít a közös adatbázis.
Tandari László vállalkozó, aki számára két üzleti terv is készült, elmondta hogy az egyik a halastó fejlesztése, a Metalmania ugyanis három éve elkezdte a fásítást, erdősítést 7 hektáron. Azután bővítette a területet 17 hektárra. Még egy 5 hektáros tó ásása is tervben van, erre most kezdődik egy tender vajdasági szinten, és próbálnak rögtön indulni rajta. A másik projektum egy ötlet: pelletgyártás a mezőgazdasági és erdőgazdasági hulladékból. Részt vettek a találkozókon, elmondták az ötleteiket, amik régóta forrnak bennük, és ezek nyomán készültek az üzleti tervek. Harminc ember dolgozik a cégben, megpróbálnak folyamatos munkát találni, még ha most sok irányba indultak is el – mondta Tandari László.
Forrás: Magyar Szó, Miskolci Magdolna
Lezárult az egyéves IPA projektum
A projektummal Röszke és Magyarkanizsa a gyálai Holt-Tisza revitalizációját célozták meg. A projektum lebonyolításában az említett önkormányzatok mellett, a magyarkanizsai Tisza Menti Információs Fejlesztési Központ is részt vett.
Forrás: Pannon RTV
Panziós és hotelasszisztensi képzés Magyarkanizsán
Az informatikai felkészültséget támogatja az Unió
A Tisza-menti községek informatikai stratégiája kidolgozásához nyert uniós támogatást a magyarkanizsai Tisza Menti Információs Fejlesztési Központ. Hét önkormányzatból érkeztek résztvevők a pályázati pénzekből megszervezett képzésre.
Számítógépes képzés a közszféra alkalmazottainak
A magyarkanizsai Tisza Menti Információs Központ szervezésében ECDL-képzés indult a közszférában dolgozók részére.
A képre kattintva, megtekintheti a sajtótájékoztatón készült videót.
Zökkenőmentesebb ügyintézés
Magyarkanizsán járt Tomislav Stantić tartományi tisztségviselő
Magyarkanizsán az önkormányzat és a Tisza Menti Fejlesztési Központ vezetőivel tárgyalt Tomislav Stantić, az önkormányzatokért és a községközi együttműködésért felelős tartományi titkár. A megbeszélést követően Dukai Anna, a közigazgatás vezetője és dr. Bimbó Mihály alpolgármester tájékoztatta a vendéget a gyors és hatékony ügyintézés érdekében létrehozott ügyfélfogadó szolgálat munkájáról. Tomislav Stantić elmondta, hogy többek között a lakosság és az önkormányzat közötti közvetlen kapcsolatot teremtő zöld szám bevezetésével fejlesztik majd az önkormányzatokat.
Mint ismeretes, Magyarkanizsán a zöld szám a 0800 024 024-es, már régóta ingyenesen hívható a nap bármely szakában. Az üzenetrögzítőre bárki elmondhatja – legföljebb 2 percben – a község működésével és fejlesztésével kapcsolatos észrevételét, kérdését, véleményét. Ha a telefonáló meghagyja nevét és telefonszámát, akkor az önkormányzat illetékesei telefonon válaszolnak az általa fölvetett kérdésre, problémára.
Tánc és hagyomány
A Martonosi Roma Egyesületről
A táncosok – a felvétel készítése óta már heten vannak (Fotó: Horváth Ágnes)
Májusban lesz egy éve, hogy a martonosi romák civil szervezetet alakítottak Martonosi Roma Egyesület név alatt. Céljuk a roma nemzeti hagyományok továbbéltetése és a más nemzetekkel való békés együttélés ápolása. Az elmúlt kilenc hónapban tánccsoportot alakítottak, az idei évre pedig azt tervezik, hogy zenekart alapítanak. A táncosaik már több rendezvényen bemutatkoztak, így a helybéli Karamell Fesztiválon, a felsőhegyi Birkanyíró Versenyen és az Aratóünnepségen, a kispiaci főzőversenyen és a magyarkanizsai Pásztornapokon. A tavalyi évet egy sikeres roma bállal zárták, melyet a magyarkanizsai Texas vendéglőben tartottak meg.
Petrović Miroslav, a szervezet elnöke elmondta, hogy nagy sajnálatukra a martonosi helyi közösség nem segített nekik abban, hogy székhelyet kapjanak a faluban, ezért a civil szervezetet saját otthona címére kellett regisztrálniuk.
Zenekart kellene alapítani: Petrović Miroslav
– A helyi közösség elnöke anyagi nehézségekre hivatkozva visszautasította azon kérelmünket, hogy helyet kapjunk egy jelenleg is üresen álló épületben, de ez nem tartott vissza bennünket attól, hogy létrehozzuk a szervezetünket – mondja. – Persze, jobb lenne egy valódi székház, de reméljük, előbb vagy utóbb az is meglesz. Ha a helyi közösség termet biztosítana nekünk, azt rendben tartanánk és természetesen a rezsit is fizetnénk. A martonosi romák java része csatlakozott hozzánk, és ez azt jelenti, hogy a közösségünknek szüksége volt már erre az egyesületre. Mi nem azért alakultunk, hogy segélycsomagokat gyűjtsünk azoknak, akik nem hajlandóak dolgozni, hanem azért, hogy összefogjuk a helybéli romákat és közösen tegyünk valamit a hagyományaink megőrzéséért és mi is aktívan kivegyünk a részünket a munkahelyteremtésben. A szervezethez egyedül a Koszovóról érkezett romák nem csatlakoztak. Ami bennünket illet, a mi közösségünk tagjai dolgoznak, a gyermekeink iskolába járnak, és békésen együtt élünk a magyar lakossággal. A pályázatokról tavaly lekéstünk, de az idén Sóti Gizellának, a magyarkanizsai ICR iroda munkatársának segítségével pályázatot adtunk be a magyarkanizsai önkormányzathoz. Arra kértünk pénzt, hogy megfelelő módon felöltöztethessük a táncosainkat. Mivel a táncosok kíséréséhez nagyon kellene egy valódi roma együttes, megpróbálunk zenekart alapítani. A faluban sajnos már csak egy idős roma zenész él, de ő legalább még segíteni tud egy fiatal generáció felnevelésében – hallottuk az elnöktől.
Forrás: Magyar Szó
Predstavljen projekat revitalizacije mrtvaja Tise
Novi Sad, 5. decembar 2008.
– U okviru ciklusa «Evropa u Vojvodini«, Pokrajinski sekretarijat za regionalnu i međunarodnu saradnju organizovao je još jednu konferenciju za novinare na kojoj je predstavljen projekat finansiran od strane EU putem susedskog programa Srbija – Mađarska 2007. godine. U okviru projekta »Povećanje ekološkog potencijala pograničnih mrtvaja reke Tise» izrađena je studija o izvodljivosti revitalizacije mrtvaje reke. U realizaciji projekta, opština Kanjiža ostvarila je partnersku saradnju sa mađarskim gradom Segedinom, a izrada je trajala godinu dana. Projekat su predstavili predstavnici Informacionog centra za razvoj Kanjiže.
– Sekretarijat predstavlja dobre organizacije i projekte iz Vojvodine, koji su do sada imali iskustva u okviru konkursa i fondova EU – naglasio je Vladimir Pandurov, zamenik resornog sekretara, predstavljajući Informacioni centar za razvoj Kanjiže. – Naime, radi se o jednoj od najuspešnijih organizacija, koja je do sada sprovela sedam projekata u okviru različitih programa EU, što predstavlja dobar model korišćenja IPA programa prekogranične saradnje putem kojih se finasiraju studije izvodljivosti za različite infrastrukturne i investicione projekte.
SA ZVANICNOG SAJTA IZVRŠNOG VEĆA APV
Predsednik konzorcijuma NVO
(Plavi Dunav, GDP, CEDEP)
Zoran Jovanović
POVEĆANJE EKOLOŠKOG POTENCIJALA POGRANIČNIH MRTVAJA REKE TISE
Upravo se tako zove zajednički projekat lokalne samouprave Opštine Kanjiža i Opštine Segedin iz Mađarske za čiju je realizaciju Evropska unija odobrila donatorska sredstva u drugom pozivu na konkurs Susedskog programa.
Taj program u Mađarskoj se zove INTEREG III. Realizacija projekta trajaće 12 meseci a Opština Kanjiža je potpisala ugovor 29. Juna 2007, a ukupna vrednost projekta koji realizuje Opština Kanjiža iznosi 88 260 Eura, s tim da je u projekat uključeno sopstveno učešće u iznosu od 11% od vrednosti projekta. Partner Opštine Kanjiža u ovom projektu je i Opština Senta. Nosilac celog projekta je i Opština Segedin, a vrednost projekta sa Mađarske strane je nešto manje od 38 miliona forinti.
Putem ovog projekta ostvariće se plan rehabilitacije tri pogranične mrtvaje reke Tise: Đalska Mrtva Tisa, Panska Mrtva Tisa (Srbija) i Atka Mrtva Tisa (Mađarska). U okviru ovog projekta doćiće do više susreta opštinskih i stručnjaka iz dve države, kao i stručnjaka iz dve države, kao i stručnjaka na polju vodenih površina što će imati za cilj koordinaciju procesa planiranja.
Izrada planova će se sastojati iz sledeća dva dela:
– pribavljanje dozvola za rehabilitaciju vodenih površina
– izrada takozvanog koncepta tj. studije o izvodljivosti i mogućnosti iskorišćavanja mrtvaja, kao i studija o uticaju na životnu sredinu
Prirodno, pri izradi studija o izvodljivosti i uticaja na životnu sredinu moraju se uzeti u obzir želje, mišljenja i ideje građana i civilnih organizacija. Na jesen 2007. organizovaće se povezani forumi tj. javne rasprave i izložbe u dve srpske (Senta, Kanjiža) i četiri mađarske (Reske, Alđo, Šandorfalva i Segedin-Klesberg-Sentmihalj) opštine. Tačan plan održavanja javnih rasprava i izložbi biće naknadno određen. Prvi obilasci mrtvaja već su ostvareni.
Trenutno je, na mađarskoj strani, u toku proces javne nabavke za izradu studije o izvodljivosti i pribavljanje dozvola za rehabilitacioni program mrtvaja.
Svakako na kraju treba istaći da Opštine poput Kanjiže koja je formirala Informacioni centar za razvoj – ICR nema nikakvih problema da za realizaciju svojih razvojnih projekata dobije donatorska sredstva.
Treba istaći veliku uspešnost Opštine Kanjiža i dobijanju donatorskih sredstava ali i u uspešnost realizacije projekata za koja su odobrena sredstva. Zasluga za tako značajne uspehe pripada predsedniku Opštine Kanjiža g. Kermeciju koji je prepoznao značaj formiranja ICR. Svi ti zadaci i obaveze koje proističu u izradi i realizaciji razvojnih projekata ne bi se mogle razrešiti da na čelu ICR nisu mladi, obrazovani i stručni ljudi kao što su Robert Fejstamer i Viktor Tunić.
Ovi tekstovi imaju za cilj da istaknu uspešne opštine, kojih na žalost ima malo, ali i da drugim opštinama ukažu da je moguće doći do donatorskih sredstava. Ali da bi se došlo do tihsredstava, treba dati šansu mladim i obrazovnim ljudima koji bi u saradnji sa nevladinim neprofitnim organizacijama koje se bave razvojnim projektima izradili razvojne projekte.
Opština je pokazala i kako treba i kako se može uspešno raditi na razvoju svoje opštine koristeći i donatorska sredstva.
Predsednik konzorcijuma NVO
(Plavi Dunav, GDP, CEDEP)
Zoran Jovanović
KLASTERI – budućnost ili još jedan promašaj
Ovih meseci veoma je prisutna pojava kod privrednika, ali i kod stratega razvoja u lokalnim samoupravama (Opštinama) pojam-KLASTER.
Naime, još Ministarstvo privrede pokrenulo je, ali nekako stidljivo, inicijativu za osnivanje jedne potpuno nove, bar po imenu, forme udruživanja privrednika. Za te aktivnosti obezbeđena su određena sredstva i uz donatorska sredstva iz Norveške može se konstatovati da nisu zanemarljiva. Naime, na konkursima za osnivanje klastera moglo se konkurisati sa projektom za inicijativu u osnivanju klastera za sredstva do 10000 evra i za podršku radu već osnovanih klastera do 80000 evra. Ministarstvo ekonomije i regionalnog razvoja je nastavilo rad na tzv. klasterizaciji, a da se u suštini nije rešio jedan osnovni pravni problem, a to je: kakva je pravna forma klastera? Naime, klaster bi trebalo da bude udruženje građana – nevladina, neprofitna organizacija u koju bi se uključilo minimum 9 pravnih subjekata (firmi) i 3 obrazovne institucije. Verovatno ni u Ministarstvu nije jasno kako to može uspešno da funkcioniše. Namerno rečeno, to je zaista nemoguće klasteru naći naziv u duhu pravne regulative. Svi ostali inputi i ciljevi ući u klaster nisu ni nepoznati, niti tu ima nešto novo. Davno je bilo granskog udruživanja, tj. udruživanja proizvođača istih roba i usluga u cilju efikasnijeg i ekonomičnijeg poslovanja. Te unije i udruženja često su osnivana po zakonskoj regulativi, a ne po volji vlasnika firmi i najčešće imali obaveze (članarine) nego prava i koristi od učlanjivanja. Kako formirano tako i poslovalo i takvi rezultati. Može se reći skoro i ne primetni. Klaster je nov samo u formi osnivanja i u tome što je dobrovoljno udruženje. Sve ostalo: ciljevi i neophodnost za određenim povezivanjima poznata su svakom privredniku. Za to nije neophodno završiti visoke škole menadžmenta. Naša privredna situacija, a pre svega misli se na mala i srednja preduzeća, a posebno i na zanatstvo, je takva da se svako muči sa likvidnošću, variranje cena sirovina, inspekcijama, radom na crno kao nelojalnom konkurencijom i ostalim manjim i većim problemima koji život znače. O izvozu, sem poljoprivrednih proizvoda i još nečega u tragovima, skoro da nema ni govora. Jeftina, nekvalitetna često i opasna roba, bez dekleracija o poreklu, preplavila je naše tržište i konstantno guši razvoj malih i srednjh preduzeća. Zanatlije ćemo uskoro videti u muzejima kao eksponate. Treba svakako pozdraviti inicijativu Ministarstva za podsticaj na neke promene, ali da li moramo uvek da krenemo od nule i da izmislimo nešto novo sa novim imenom koji će više zbuniti nego dati pravo rešenje. U jednom trenutku naših maštovitih ideja pojavili su se inkubatori za biznis. O tome šta je u tome urađeno, koji su rezultati i gde su pare uložene u njih, niko ništa ne govori. Iz nekih, od ipak malobrojnih, prezentacija ideje klastera, moglo se u početku zaključiti da bi ustvari postojeća udruženja i unije mogle uz pomoć podsticajnih sredstava da unaprede svoje poslovanje na opštu korist svojih članica, pa nek se zovu i klasteri. Udruženja su po formi nevladine, neprofitne organizacije, a okupljaju privredne subjekte koji su prepoznali interes od takvog udruživanja. Neka takva udruženja postoje još od pre prvog svetskog rata i od zadužbinara dobila su značajne nepokretnosti. Nedostatak sredstava, onemogućavalo ih je da, kroz obuke, prekvalifikacije, dokvalifikacije, rešavanja obrtnih i investicionih sredstava, budu još efikasniji i njihovi članovi zadovoljniji. Moglo bi se zaključiti da klasteri postoje i uz mala ulaganja, pa makar i promenili ime, može se značajno poboljšati privredna situacija u Srbiji. Nažalost dva poziva na konkursu za osnivanje i podršku klasterima pokazala su svu nedorečenost takve namere. Naime, osnovani klasteri se mogu pobrojati na prste jedne ruke. U drugom pozivu konkursa Ministarstva, opet pare su dobili već postojeći klasteri, a od novih ni traga. Podnosioci projekta pogubili su se u pripremi prilično obimne i konfuzne dokumentacije. A i ko je kompletirao dokumentaciju bio je ograničen (navedeno u uputstvu) na broj rečenica u kojima bi izneo strategiju i planove razvoja i rada klastera. Konstatacija, kad se odbiju ponuđeni projekti, da „kvalitet projekta varira“ i da su „najslabiji aspekti međunarodna orijentacija i neusklađenost finansiskog plana i predloženih aktivnosti“ deluje vrlo konfuzno i očito nema dovoljno čvrstih argumenata za odbijanje projekta. Srećna okolnost da se i Izvršno Veće Vojvodine, Sekretarijat za privredu, aktivno uključio u akciju „klasterizacije“ i po prvom konkursu moglo bi se naslutiti da će biti nekih rezultata.
Svakako treba istaći kao svetao primer inicijativu predsednika Opštine Kanjiža, Kermenci Karolja da uz podršku lokalnih samouprava Opština: Mali Iđoš, Bačka Topola, Subotica, Senta, Kanjiža, Ada i Bečej u cilju podsticanja međusobnog povezivanja preduzeća, preduzetnika, NVO, nosilaca znanja, institucija i organizacija srodnih delatnosti, osnuje se Regionalni Klaster Zdravstvenog Turizma. Nije teško uočiti da se radi o Opštinama koje su i do sada bile uspešne u izradi razvojnih projekata i za čiju realizaciju su dobijali donatorska sredstva.
Biće vrlo značajno ako se osnivanje klastera i njegova održivost ostvare, jer će biti svakako podsticaj za mnoge privrednike da i oni počnu da osnivaju nove klastere ili da se uključe u rad postojećih (kojih je veoma malo). Možda svemu tome može, a i očekuje se, da pomogne klaster iz susedne Mađarske „Klasteri Alföld SPA“ koji će aktivno učestvovati u osnivanju, ali i u radu „Regionalnog Klastera Zdravstvenog Turizma“.
Poželimo im sreću i uspešan rad.
Predsednik konzorcijuma NVO
(Plavi Dunav, GDP, CEDEP)
Zoran Jovanović
A Tisza-menti községek informatikai stratégiája kidolgozásához nyert uniós támogatást a magyarkanizsai Tisza Menti Információs Fejlesztési Központ. Hét önkormányzatból érkeztek résztvevők a pályázati pénzekből megszervezett képzésre.